Szerencs várát egy középkori bencés kolostor helyén építették, reneszánsz kori formáját, mely mai képének is meghatározója, Rákóczi Zsigmond idején kapta. A várkastély egy részében ma szálloda és kultúrterem, másikban a Városi Kulturális Központ és a Zempléni Múzeum működik.
Rákóczi várkastély – Szerencs
Szerencs várát egy középkori bencés kolostor helyén 1556-59 között építtette Némethy Ferenc. Reneszánsz kori formáját, mely mai képének is meghatározója, Rákóczi Zsigmond idején kapta.
Az 1500-as évek közepén épült tégla alakú, kétszintes épület délnyugati sarkán torony állt, körben árok és palánk védte. Ezt hamar tovább bővítették háromtraktusú, majd zárt, belsőudvaros tömbbé, elé pedig huszárvár épült. A legfőbb építkezések közé tartozik a Rákóczi Zsigmond (1544-1608) idején elvégzett reneszánsz stílusú átalakítás. A faragott kőkeretes ablakok ma is láthatóak. A török háborúk alatt több ostromot is megért a vár.
A XVIII. század második felében a belső vár három tornyát lebontották, s csak a déli torony maradt meg.
A Rákóczi-szabadságharcot követően új birtokosai megszüntették az épület vár jellegét, kastéllyá alakították.
Az épület állaga jelentősen leromlott. Utolsó tulajdonosa a Szirmay család volt, egészen 1945-ig.
A vár régészeti feltárását, és a külső vár rekonstrukcióját 1968-ban kezdték el. Erdei Ferenc szerencsi születésű építész tervei alapján 1979-ben kezdődött a belső vár helyreállítása. 1991. október 23-án adták át rendeltetésének a várkastélyt, amelynek egy részében ma szálloda és kultúrterem, másikban a Városi Kulturális Központ és a Zempléni Múzeum működik. Kertje védett.
