Nyitvatartás:
http://kallaygyujtemeny.hu/latogatoi-informaciok
Belépőjegy:
http://kallaygyujtemeny.hu/belepojegyek
A Kállay Gyűjtemény állandó kiállítása három tematikus egységből áll:
Rendjelek és kitüntetések
Itt 38 féle rend, valamint kitüntetés insigniái találhatóak meg, amelyek 13 európai, illetve 4 közép- és dél-amerikai országból származnak, 12 magyar eredetű, valamint a Habsburg-birodalmi korszakból való. Közülük nem egy darab hazai közgyűjteményekben máshol nem lelhető fel. Ezek közé tartozik az 1764-ben alapított Magyar Királyi Szent István Rend nagykeresztje a csillaggal, az 1429-ben alapított Aranygyapjas Rend XIX. századvégi rendjel típusa, az 1918-ig fennállt Brünni „Maria Schul” Nemesi Kisasszonyintézet díszjele, valamint a közép- és dél-amerikai rendjelek. Ezek mellett látható az 1991-ben alapított Magyar Köztársasági Érdemrend teljes kollekciója is.
Kállay család története
A középső terem a Kállay család történetét bemutató terem, amely fotókon, festményeken és személyes tárgyakon keresztül, valamint egy folyamatos vetítéssel egybekötve mutatja be az ősnemes família történetét. A Balog-Semjén nemzetségből eredő család az évszázadok alatt igen jelentős szerepet vállalt a magyar történelemben, mind országos, mind megyei, mind pedig helyi szinten. A kisebb-nagyobb közigazgatási pozíciókon keresztül a miniszterelnökségig sokféle pozíciót betöltöttek: megyei főszolgabírók, táblabírók, alispánok, főispánok, miniszterek, országgyűlési követek, képviselők, császári és királyi kamarások voltak.
Máltai terem
A harmadik terem, az úgynevezett máltai terem, amely elsősorban a gyűjteményalapító dr. Kállay Kristóf (1916-2006) személyéhez és munkássághoz kapcsolódik, aki Rómában kitűnő karriert futott be, köztiszteletben álló, ismert ember lett a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki nagyköveteként. Ebben a teremben máltai viseletek, kukullák, valamint máltai insigniák tekinthetőek meg.
A kiállítás mindhárom részében érintőképernyős információs pultok és három videófelvétel ad tájékoztatást és részletesebb információkat a műtárgyakról és egykori tulajdonosaikról.
Nyíregyháza várostörténeti kiállítás a Jósa András Múzeum anyagából:
A Kállay házban kapott helyet Nyíregyháza várostörténeti kiállítása, mely interaktív módon mutatja be Nyíregyháza fejlődésének történetét a kezdetektől a rendszerváltásig. A kiállításba főként használati tárgyak kerültek.
A város nevének Nyír előtagja már a XIII. században felbukkant, egy 1326-ban kelt forrás pedig már egyházas helyként említi a települést. A XV. század közepén közel négyszáz lakójával népes helynek számított „Nyíregyház”. A török adózás és a tatár gyújtogatás elől elmenekült lakosok helyére az 1630-40-es években hajdúkat telepítettek le.
A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) után tovább élénkült a bevándorlás. A népességszám jelentős növekedése 1753-tól indult meg, amikor a település felének birtokosává váló gróf Károlyi Ferenc (1705-1758) jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek.
1837-ben különleges királyi kiváltságot kapott és privilegizált mezőváros lett, melynek hatására kulturális egyletek alakultak, közkórház létesült, felépült az új városháza, Sóstón pedig vendéglő és fürdő üzemelt.
A XIX. század második felében tovább urbanizálódott a város: 1858-ban befutott az első vonat, majd megalakultak az első pénzintézetek is. A folyamatosan fejlődő Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett. A „boldog békeidőkben” felépült a távírda, a posta- és vízügyi palota, a színház, majd 1911-ben elindult az első villamos.
A kiállítást hatféle interaktív eszköz (pl.: VR szemüveg, kvíz szőnyeg) teszi még érdekesebbé, amelyeket bárki kipróbálhat.
