Egy osztálykirándulás több szempontból is jót tesz a gyermek lelkének. Egy picit kiszabadul a hétköznapok monotonitásából, szabadabban tud beszélni az esetleges problémáiról és játék közben nem csak jól érzi magát, hanem rengeteget tanulhat önmagáról és a közösségről is. Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológussal most sorra vesszük az osztálykiránduláshoz kapcsolódó, valamennyi, esetlegesen felmerülő kérdést.

– Kicsit meséljen magáról, mióta dolgozik gyermekpszichológusként?

– Pszichológus diplomámat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Alkalmazott fejlődéslélektan szakirányon szereztem, de külföldön, a Kölni Egyetemen is volt alkalmam tanulni a szakmát. A Klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus szakképzést a Debreceni Egyetem Orvosi Karán végeztem. Emellett család- és párterápiás módszerspecifikus képzésben veszek részt a Magyar Családterápiás Egyesületnél. Önismereti jártasságot pszichodráma csoportban szereztem. Főállásom a Heim Pál Gyermekkórházban van.

– Mint szülő mit gondol az osztálykirándulásról, hasznosnak találja a gyermekek szemszögéből?

– A saját gyerekem egyenlőre kettő és fél éves, és még nem jár osztálykirándulásra, de azt tudom, hogy egy ilyen program mindenképpen közösségépítő hatású. Jót tesz a gyerekeknek, lehetőséget ad a barátságok elmélyülésére, miközben olyan új tapasztalatokat szerezhetnek együtt, amely az iskola rendszeresen kívül esik. Nekem személy szerint is igen pozitívak a saját élményeim, mert az osztálykirándulások egyik legfontosabb hozadéka a közös élmények szerzése, és persze a pihenés.

– Mint gyermekpszichológus milyen osztálykiránduláshoz kapcsolt előnyöket és hátrányokat tudna megemlíteni?

– A számtalan előny között ott van a már említett közös élményszerzés, a közösségépítés, a barátságok és kapcsolatok elmélyítése és a tapasztatok szerzése is. Alapvetően egy, nagyobb hátránya lehet, mégpedig az, hogy egy osztálykirándulás alatt bizony ki tudnak élesedni a gyerekek közötti konfliktusok. Jó eséllyel megjelenhetnek a kiközösített, bántalmazott gyerekek, és egy ottalvós osztálykirándulásnál ez az egész történet egy más dimenzióba tud lépni.

Bojti Andrea – Gyermekpszichológus Blog

– Az említett hátrányokat hogyan lehet és érdemes kiküszöbölni?

– Ebben a tanároknak van igazán nagy szerepük és felelősségük. Egyrészt fontos, hogy mindig tudjanak ezekről a helyzetekről. Másrészt fontos lehet a szobabeosztás kialakítása, illetve, hogy a pedagógusok az átlagosnál is jobban odafigyeljenek a gyerekekre. Meg kell találni a tanároknak is egy köztes utat, hiszen például egy 15-16 évesnek már nehezen lehet megtiltani, hogy az éjszakába nyúlóan fent legyenek. Ám elengedhetetlen, hogy legyen kontroll az felett, ami történik.

– Hogyan érdemes, egyáltalán érdemes-e egy gyermeket rávenni az osztálykiránduláson való részvételre? Mit tehet ilyenkor a tanár és mit a szülő?

– Ez a kérdés alapesetben nem merülhet fel, mert a gyerekek szívesen mennek osztálykirándulásra. De ha valaki már az iskolai környezetben is kiközösítettnek érzi magát, akkor megeshet, hogy elzárkózik a program elől. Szerintem ilyenkor sem szabad ráerőltetni, hogy menjen. De fontos, hogy első bemondásra ne hagyjuk rá ezt a döntést: próbáljuk meggyőzni az osztálykirándulás számtalan előnyéről. Az a tapasztalatom, hogy sajnos gyakran elbagatellizálja a család, amikor a gyermeket bántják az iskolában, és azt tanítja meg neki, hogyan védje meg magát hatásosan. Érdemes ezen a gyakorlaton változtatni.

– Gyakorta felmerülő probléma, hogy a gyermek azért nem szeretne kirándulni menni, mert nem szeretne a szüleitől távol lenni. Mi a teendő ilyenkor? Hogyan lehet felkészíteni a gyermeket a távollétre?

– Ez leginkább kisebb gyerekeknél fordul elő, a nagyobbaknál már csak elenyésző számban. Gondoljunk arra, hogy egy egynapos kirándulás esetén nagyjából ugyanaz a helyzet áll elő, mintha a diák az iskolában lenne. Itt a szülőre hárul a nagy feladat abban, hogy felkészítse a gyermeket. Érdemes egészen pontosan átbeszélni az osztálykirándulás programjait, majd együtt bepakolni, és felkészülni részletesen minden eshetőségre. Már az indulás előtt törekedjünk arra, hogy véletlenül se legyen az az opció, hogy útközben meggondolja magát és hazautazik a gyerek. Mert minden csak megbeszélés kérdése.

– Ha egy diák önhibáján kívül (ételérzékenység, betegség) miatt kénytelen távol maradni egy kirándulásról mivel tudjuk vigasztalni, kárpótolni?

– Egy osztálykirándulást bizony nehéz pótolni. A kedvenc filmje vagy időtöltése talán egy időre megvigasztalja a gyereket, de talán egy hasonló, szinte ugyanolyan program lehet csak az igazi gyógyír a szomorúságára. Ha keresünk egy nyári tábort, ahol hasonló élményeket szerezhet, az mindig segíthet.

– Klikkesedés esetén hogyan lehet a véleményvezér csoportot közös játékra bírni? Illetve milyen játékot érdemes ilyenkor játszani?

– Csakis előre megtervezett feladatokkal és szervezett programmal. Nagyjából pontosan ugyanarra a módszerre van szükség, mint egy felnőtt csapatépítő tréningnél. Az osztálykiránduláson ne csak az legyen a napi program, hogy kirándulunk vagy fürdünk, aztán eszünk és alszunk! A pedagógus mindig vegyesen ossza be a csapattagokat, ügyeljen a válogatásnál. Tudom, hogy gyakran nehéz ebbe beleszólni, de enélkül nagyon nehéz lehet.

– Hogyan terelheti a tanár a vezércsoportot a jó irányba?

– Úgy, hogy feladatokat ad nekik. Bevonja őket mindenbe. Lefoglalja az energiáikat. Jó öltet egy esti, közös bográcsozásba. És a legfontosabb, hogy mindig meg kell előre beszélni, hogy az osztálykiránduláson mit szabad és mit nem. És azt is érdemes a pedagógusoknak jó előre, még a kirándulás előtt lefektetni, hogy a szabályok megszegése esetén milyen szankciókat alkalmaznak.

– Milyen készségek elsajátítására érdemes ügyelni egy osztálykirándulás során (beilleszkedés, kommunikáció, stb.)?

– A legfontosabb az önállóság. Ez sok esetben hiányzik, hiszen otthon nem mindegyik gyerek tanulja meg időben, mert a szülők „vezényelnek”. Ezért is kell megtanítani nekik.

– Ismer olyan csapatépítő játékot, amelyet ajánlana osztálykirándulásra (bemelegítő játék – alsósoknak, felsősöknek)?

Kincskeresés, közös főzés.

– Mire figyeljen a tanár, hogy megtartsa a tekintélyét? Tud példát arra mi az ami tekintély építő, valamint tekintély romboló cselekvés?

– Két véglet van: vagy nagyon szimpatikus a tanár és együtt iszik a gyerekekkel, vagy megpróbálja uralni őket. Szakmai tapasztalataim szerint egyik sem jó. Ezért is jobb, ha több pedagógus megy a csoporttal az osztálykirándulásra, és olyanok, akik jól kiegészítik egymást. Azért azt lehet tudni egy közösségben, hogy melyik tanár milyen. És fontos, hogy olyan menjen kirándulni, akinek a hétköznapokban is van tisztelete a diákok előtt. A tanár ugyanis a kirándulások alatt a leggyakrabban nem pihen, hanem dolgozik, és felelőssége van. Mutasson mindig jó példát!

– Hány napos kirándulás ajánlott egy alsós, egy felsős és egy középiskolás kirándulás során?

– A kicsiknek egy napos (reggel jönnek és este mennek) kirándulás az ajánlott, de a nagyobbaknak, mondjuk a harmadik-negyedik osztálytól már lehet akár a kétnapossal is próbálkozni. A felső tagozattól már kifejezetten ajánlott több nappal számolni. Figyeljünk azonban arra, hogy néhány gyerek bizony néha még nagyon infantilis.

– Mire figyeljen a tanár a diákokkal kapcsolatban, hogy jobban megismerhesse őket?

– Itt jó eséllyel egy összeszokott csapatról van szó, és nehéz néhány nap alatt még jobban vagy másként megismerni őket. Fontosak a spontán dolgok, a beszélgetések, a nyitott kommunikáció. De ne gondoljuk túl! Az is lehet, hogy a gyerek majd elmond valami olyant magáról, amivel később foglalkozni kell. Ami biztos, hogy a diákok és a tanárok is sokkal nyitottabbak egy osztálykiránduláson.