Felnőttként sokszor örömet tud jelenteni a barátokkal együtt játszott társasjáték, egy izgalmas lézerharc vagy egy focilabda mérkőzés az “öreg fiúkkal”. Kikapcsolódásként élhetünk meg egy fejtörést okozó keresztrejtvényt, sudokut, römi játszmát vagy bármi mást, amit kizárólag kedvtelésből, saját szórakoztatásunkra végzünk.

Napjainkban gyakran láthatunk buszon vagy metrón hazafelé tartó felnőtteket, gyerekeket, akik a telefonjukat bújva játszanak a legkülönbözőbb telefonos applikációkkal.

Hogyan hat ránk a játék?

A játéknak kardinális szerepe van az ember érzelmi, értelmi, szociális és kommunikációs képességének fejlődésében. Az új ismeretek megszerzése a játék által könnyű tanulási procedúra felnőttek és gyermekek számára egyaránt. – fogalmazta meg Patakfalvi Attiláné, közoktatási szakértő a játék szerepéről írt tanulmányában.

A tanulási folyamat a születés utáni pillanattól kezdődik, és végigkíséri a felnőttkort. A kisgyermek megfogja ujjunkat, eldobja a játékait, majd felveszi és a folyamat közben órákig leköti saját figyelmét. Később szétszed, épít, összerak, majd újra szétrombol, sorba állít, gyűjtöget tárgyakat. Ez a játék folyamat pedig hozzájárul a motorikus képességének fejlődéséhez és az izmainak erősítéséhez. A tárgyak megfogásával, “megkóstolásával”, tapintásával azok tulajdonságait is felfedezi, megtanulja megkülönböztetni őket és szép lassan felfedezi, hogy mi mindent lehet tenni velük.

Mit mond a tudomány?

A pszichológia, a játék két fő típusát különbözteti meg kisgyermekkorban: funkcionális- és szerepjátékot. A funkcionális játék során a gyermek a játékokat elsődleges rendeltetésénél fogva használja. Pl. eldobja a labdát, építőkockákból várat épít. A valóságos cselekvés egy-egy műveletét végzi el, azt ismétli, melynek hatására készségkészlete fejlődik, differenciálódik. Ezek a hang és beszéd gyakorlását segítő, mozgást gyakorló eszközzel való játékok. – olvashatjuk Fáyné dr. Dombi Alice és Dr. Sztanáné dr. Babics Edit, Játékpedagógia című tananyagában.

A szerepjátéknál pedig, nemcsak arról van szó, hogy kitalál egy mesét játékaihoz, hanem arról, hogy azokat rendeltetésétől eltérő módon használja, amely ezáltal igen nagy hatással van kognitív képességeinek fejlődésére, hiszen kialakul a szimbolikus gondolkodás.

Ezért fontos, hogy kisiskolás korban sok olyan játékot játszunk a gyerekekkel, (bábjáték, drámajáték, memóriajáték) mellyel fejleszthetjük emlékezetüket, hiszen ez elengedhetetlen a sikeres tanulás szempontjából.

Gyermekből felnőtté

A játék a gyermeket a felnőtt életre is készíti. Gyermekkorban nagy hatása van a fejlődésre a különböző szerepjátékoknak, mely a kreatív gondolkodást, együttműködési készséget fejleszti. A gyermekek különféle helyzetekbe kerülnek, gondolkodnak, alkotnak, tevékenykednek, jól érzik magukat, és a játék által teremtett képzeletbeli világban következmények nélkül vehetnek részt, miközben sok hasznos tapasztalatot szerezhetnek. A játék sikert, győzelmet hoz számukra, azonban időnként megtapasztalják a veszteséget vagy “kudarcot” is, ez által már gyermekként megtanulják kezelni azt.

A játék szerepe az oktatásban

Az oktatás minden szakaszában meg kell jelennie a játéknak a fejlődés, az ismeretelsajátítás érdekében. A játékok során szerzett tapasztalatok pozitívan hatnak a későbbi bensőséges emberi kapcsolatok kialakítására, szokások elsajátítására, alkotva tanulásra, ok-okozati összefüggések megértésére.

A játék során felélénkül a gyermek érdeklődése, tudásvágya. Úgy sajátít el új ismereteket, hogy közben örömét leli benne, átéli az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni azt, amit csinál, közben pedig olyan készségei fejlődnek, mint a problémakezelés, a kommunikációs készség, vagy a döntési képesség.

Goldmann-né Fehér Hajnalka gyermek klinikai szakpszichológus szerint:

“Az iskolás gyermekek számára természetes megközelítési mód a csoportos foglalkozás. Egyfelől természetes csoportközeg az iskolai osztály, amely a társas együttlét alapvető médiuma. Másfelől viszont az iskolás korú gyermek érdeklődése is elsősorban a kortárs csoportok felé irányul, a csoportjátékok alkalmazása ily módon kézenfekvő. És erre nagyon alkalmas terep egy osztálykirándulás, mikor a megszokott hétköznapi rutinból kilép a gyermek és a felnőtt is.”

Szülők és a pedagógusok feladata

A felnőttek szerepe meghatározó a játék és játszva tanulás folyamatának szempontjából, hiszen ők biztosítják az elmélyült játéktevékenységet, kreatív feladatokat. Fontos, hogy olyan körülményeket teremtsünk gyermekeink számára,  amelyek lehetőséget adnak a tartalmas, önkéntes, örömteli játékra.

“Sajnos azok a gyerekek akikkel otthon alig játszottak nincsenek szerencsés helyzetben. A bizalom légkörének fontos katalizátora az együttes tevékenység és a hozzá kötődő közös élmény. Feszültség levezető, öröm élményt okozó közös tevékenység tud egy családon belül lenni a játék. Ne fosszuk meg sem a gyermekeket, sem önmagunkat a közös móka felszabadító élményétől.” -mondja a szakértő.

Tanulj játszva!

Miért van az, hogy vannak olyan versek, amelyekre még felnőttként is emlékszünk, vannak olyan információk, amikre pedig még halványan sem tudunk visszagondolni? Nos, azért, mert azokat a dolgokat, amelynek tanulási folyamatához minél több élmény vagy érzés fűződik, könnyebben és gyorsabban tanuljuk meg és sokkal tovább emlékszünk rájuk, mint például egy nehéz – esetleg számunkra kevésbé preferált, vagy kellemetlen – dolgozatra való felkészülés során. Azokat a verseket, amelyeket gyermekkorban eljátszottunk, lerajzoltunk vagy édesanyánkkal napestig ismételgettünk sokkal jobban megmaradtak emlékezetünkben.  – olvashatjuk többek között, Dr. Kata János, Mérnöki módszerek a pedagógiában című könyvéből.

Azokat a leckéket, amiket felmondtuk a felnőtteknek, ők pedig megdicsértek vagy pl. megjutalmazták érte, még felnőtt korunkban is képesek vagyunk visszai dézni.

A pszichológus véleménye szerint a játék minden korosztály számára nagyon fontos hatással bír, hiszen a kisgyermek, kamasz és a felnőtt is játék közben képes szabályokat követni, célt megfogalmazni. Tud versengeni vagy együttműködni a cél érdekében. Tud esélyeket latolgatni, kockázatokat felmérni. megtanít elfogadni a veszteséget és a nyereséget.

“A játék feszültség levezető és szorongásoldó hatással bír a gyermekekre és felnőttekre egyaránt.”